Tisztelt Ügyfeleink!

Ezennel útjára bocsátjuk hírlevelünket, mellyel szorosabb együttműködést szeretnénk elősegíteni Önök és cégünk között. Ebben a hírlevélben tájékoztatjuk Ügyfeleinket a legújabb fejlesztési eredményekről, melyek közül egyes termékeket részletesebben is ismertetünk, beszámolunk a cégünkben történő eseményekről, eredményeinkről, különleges ajánlatainkról. Reméljük, hogy hírlevelünk megnyeri Tisztelt Ügyfeleink tetszését, segítségükre lesz munkájuk fejlesztésében, az egészség- és munkavédelem megtervezésében, ezzel is segítve az emberek hatékony, biztonságos munkáját.

A legfrissebb hírünk cégünk telephelyének megváltozása. Új telephelyünkön változatlanul készséggel állunk Tisztelt Ügyfeleink rendelkezésére. Mellékeljük az új névjegykártyát is.

A legújabb fejlesztések eredménye: MX 2000 zsebben hordozható multigázérzékelő
(mellékletként színes ismertető adatlap)

Tartalomjegyzék:

• Munkahelyek, ahol a halál szele fúj
• MX 2000 gázérzékelő jellemzői

Verne R. Brown, Enmet Corp, Ann Arbor, NI

Munkahelyek, ahol a halál szele fúj

1984. márc. 8-án két munkás szállt be egy javítás alatt álló 170 cm-es csatornacsőbe, hogy feltöltsék egy benzinnel működő vízszivattyú pumpáját. A pumpa kb. 700 méternyire volt a beszállási helytől. Az egyik munkás meghalt szénmonoxid mérgezésben, a másiknak sikerült elmenekülnie. Az ellenőr, aki egy másik helyen szállt le, meghalt a mentési akciókor.

Szomorú az ilyen események gyakorisága. Ráadásul az olyan esetek túlnyomó többsége, melyek vízzel és szennyvízzel vannak kapcsolatban, a kevesebb, mint 100 munkást foglalkoztató vállalatok dolgozóival esnek meg. Ez fájdalmasan mutatja, hogy a kis és közepes nagyságú vállalkozások nem szentelnek elég figyelmet egy vagy több alant felsorolt szabályra, hogy elkerülhessék az ezeken a helyeken leskelődő veszélyeket.

- A veszélyes helyeket a valóságnak megfelelően kell meghatározni.

- Soha nem szabad beszállni egy ilyen helyre megfelelő engedély, felkészültség és felszerelés nélkül.

- Semmi esetre sem szabad mentési akcióba kezdeni a megfelelő háttér biztosítása nélkül.

A VESZÉLYES HELYEK MEGHATÁROZÁSA

A veszélyes helyekre nincs általános meghatározás. Ugyanakkor megegyezhetünk abban, hogy a veszélyes hely olyan terület, ahol nem tervezett folyamatos munkavégzés, és ahol előfordul egy vagy több a következő veszélyokozók közül:

- lehetséges légszennyezés

- bonyolult ki- vagy bemenet

- betemetés veszélye

- bezáródás veszélye

Veszélyes helyek közé kell sorolni a kábelaknákat, tartályokat - még a fedél nélkülieket is. Egy helyet veszélyesnek tartanak, mert a személyek, akik bemennek, elvesztik (legalábbis néhányan) a veszélyelkerülési, elmenekülési képességüket. Legnagyobb veszély az ilyen helyeken a fulladás, de mechanikus és robbanásveszély is létezik.

Regisztrálás

Csak a bolond becsüli alá a halálveszélyt ezeken a helyeken. Jellemző, hogy azoknak, akik bezárt helyeken lelték halálukat, 65%-nak nem volt fogalma a rá leselkedő veszélyről.

A halálos áldozatok több, mint fele mentésre siető; az elhalálozások több, mint egyharmada azután következik be, hogy a helyet vizsgálat után beszállásra biztonságosnak nyilvánították.

Senkinek, aki veszélyes helyre száll be, vagy kíván beszállni, nem szabad elfelejtkeznie a helyzet kiszámíthatatlanságáról. Ilyenkor nincs helye a hazardírozásnak, a bátorság bizonyításának, vagy tovább maradni a kelleténél.

Az USA Foglalkozásokkal kapcsolatos Biztonsági és Egészségügyi Hivatala (OSHA) az ajánlott beszállási engedélyhez kötött helyek 1989-es szabványában két típust határoz meg: magas és alacsony kockázatú helyeket. A különbség a két típus között az, hogy az alacsony kockázatú helyeknél kisebb a fulladás-, betemetődés-, vagy égésveszély.

OSHA ajánlata szerint azok a munkaadók, akik veszélyes helyeken végeznek, ill. végeztetnek munkát, leltárba vennék a munkaterületeket (kivéve az építés alatt álló területeket) és meghatároznák az engedélyes helyeket. Ezek a helyek aztán állandóan zárva lennének, vagy el lennének látva figyelmeztető táblával, mely felhívja a dolgozók figyelmét a bemenetel veszélyességére. Mielőtt egy dolgozó ilyen helyre beszállna, a munkaadónak ki kellene dolgozni egy programot a kérdéses engedélyes hely kockázatairól, korlátozva a bemenetet csak az engedéllyel bírókra, így is csökkentve a kockázatot.

Ezen kívül, a magas kockázatú helyeknél a munkaadónak biztosítania kellene egy kísérőt, aki a beszálló dolgozókat folyamatos megfigyelés alatt tartja a munkavégzés minden fázisa alatt (beleértve a beszállást és kijövetelt is).

Az egyedüli helyes viszonyulás a Murphy törvénye
szerint:

Ha valami rosszul mehet,
az biztos rosszul is fog menni

A beszállási engedélyhez kötött helyeken való viselkedés

A legbiztonságosabban akkor járunk, ha egyáltalán nem megyünk ilyen helyre. Természetesen azoknak a dolgozóknak, akiknek munkaköréhez nem tartozik az ilyen veszélyes helyen való munkavégzés, soha nem kellene bemenniük, másokkal kapcsolatban az oktatás, engedélyhez kötés, figyelmeztető táblák, elektromos zárak csökkenthetik az engedély nélküli, figyelmetlen, vagy hazardírozó bemenetelek számát. Vannak esetek, mikor a veszélyes helyekre való bemenetelt nem lehet elkerülni. Ilyenkor a legtöbb amit lehet (és kell) tenni, hogy maximálisan le kell csökkenteni a kockázatot a munkamódszer megválasztásán és szigorú kiképzésen keresztül.

A dolgozó munkavégzési körülményeit a lehető legkedvezőbbé kell tenni, mielőtt a dolgozó beszállására sor kerül. Gyenge fizikumú dolgozó nem kaphat beszállási engedélyt, mint olyan dolgozó sem, aki nem vett részt a szükséges kiképzésen. Minden engedéllyel rendelkező dolgozónak meglegyen a megfelelő, érvényes védőoltása (tetanusz, hepatitisz, veszettség...), beszállás esetén megfelelően fel legyen szerelve, beleértve a védőöltözetet, biztonsági felszerelést, gázérzékelőt (működőt) és kapcsolattartó felszerelést. A helyek legyenek ellátva hiányjelzőkkel (pl. a szellőzés hiányosságára figyelmeztető hangjelzés). A beszállási engedélyhez kötött veszélyes helyek környezetét meg kell tisztítani minden olyan tárgytól, mely beeshet, vagy rádőlhet. Elektromosan is biztosítani kell, hogy megelőzzük a szikrából eredő tűz és robbanásveszélyt.

A beszállás minden esetben engedélyhez kötött. Az engedélynek tartalmaznia kell az elvégzendő munka leírását, helyét, az ismert és lehetséges kockázatok felsorolását, azok ellenszereit, orvoslását. Az engedélyt a felelős munkahelyi vezetőnek kell aláírásával ellátnia.

Fizikai kockázatok

A beszállási engedélyhez kötött helyek fizikai kockázatai magukba foglalják, az ájulást, ütközést, fulladást, forró, vagy más veszélyes tárgyak érintését (pl. mozgó tárgyak) és a leeső tárgyakat. Megfelelő felszerelés használata (légzőkészülék, felvonó, vért...), megfelelő védőruházat viselése (sisak, acélozott csizma, szemvédő, fülvédő, kesztyű és egyéb helyzetnek megfelelő ruházat) sokat számít a szúrások, karcolások és zúzódások elkerülésében. Állandó figyelem és körültekintés (a biztonságos munkavégzési leírás követése) segít minimalizálni az egyéb fizikai balesetveszélyt. Beleértve azt, hogy teljes testet láthatóan áll a dolgozó, mikor a szerszámokat kosárban leeresztik a beszálló helyre. Az a dolgozó, aki létrát használ a bemenetelhez, nézzen kapaszkodók után, különösen óvatos legyen kilazult, eldeformálódott, hiányzó létrafokok, vagy esetleges lerakódások esetére. Amennyiben a dolgozót leeresztik a beszállási engedélyhez kötött helyre, a vért minden részének épségét és működését ellenőrizni kell. A dolgozó biztonsági övének el kell bírnia azt a terhelést, mely akkor jelentkezik, amikor a balesetet szenvedett dolgozót menekíteni kell.

A beszállási engedélyhez kötött helyeken jelenkező veszély, mely a beszálló dolgozóra vár, a nem megfelelő bevizsgáltság.

A légköri veszély

Csak az esztelen ember hagyatkozik a saját ösztöneire. A veszélyes helyek légköri veszélyei messze nem nyilvánvalók. Mikor már azok, a reagálási idő sokszor nem elég a megmeneküléshez. Az emberi orr nem versenyezhet a gázérzékelővel. (legtöbb gáz, amellyel a vízzel és szennyvízzel dolgozók valószínűleg találkoznak, szagtalan; másrészt pedig az orrunk hamar hozzászokik a szagokhoz)

A legnagyobb baj, ami ezeken a bezárt helyeken a dolgozót érheti, az az oxigénhiány. Számos lélegzetvétel egy olyan zárt helyen, ahol kevesebb, mint 6% az oxigéntartalom, másodpercek alatt kábulttá tesz és fulladáshoz vezet pár perc alatt.

Lehet, hogy az oxigéntartalom túl alacsony (19,5%-nál kevesebb), vagy más gázok (pl. szénmonoxid) jelenléte hat a tüdő oxigénfelvételére úgy, hogy a máskor elégséges mennyiség nem elegendő. Az oxigénhiány az érzékelők működését is akadályozza: így azt a helyet, ahol alacsony az oxigénszint, nem lehet bevizsgálni éghető gázokra, mivel az ilyen célra való műszerek oxigént igényelnek a működésükhöz. (az érzékelő valójában próbálja elemezni a légköri mintát, de nem tudja, mert az éghető gáz/oxigén arány túl magas.) A legfőbb veszély a személyre, aki a beszállási engedélyhez kötött helyre megy az a nem megfelelő bevizsgáltság: a gázok elsodródhatnak a feltételezett helyükről. A levegőnél nehezebb gázokat, melyek elterülnek a mélyben, az érzékelő elkerüli egész addig, míg valaki a területen fel nem kavarja a légteret.
A vizsgáló a szükségesnél kevesebb időt szentel a mintavételre (amely gyakran több, mint egy perc). A gázérzékelő pontatlan lehet, mert rossz erre a feladatra (elavult, vagy nem erre a célra való), pontatlanul kalibrált, vagy elhasznált; kimerült, esetleg lemerevedett a hidegtől vagy a rádióhullámoktól. (Műanyag dobozú műszerek használata nem célravezető olyan helyeken, ahol rádióhullámok találhatók. Csövek és pumpák különböző gyártótól való eredete szintén összezavarhatja a mérést. Végül, a közhiedelemmel ellentétben, a gázérzékelő csövek majdnem állandó feltöltése hosszú időszakos töltése gyengítheti az érzékenységüket..)

Gázérzékelőkkel szemben követelmény, hogy folyamatosan kijelezzék a munkaterületen lévő oxigén minimális és maximális értékét, az éghető gázok ARH értékét, valamint a toxikus gázok értékét ppm-ben. Azok a műszerek, melyek egy vagy két kompenenst mérnek már elavultnak tekinthetők. Egy manapság elfogadható műszer mérési eredményei teljesen megbízhatók, a műszer erős és egyszerű kivitelezésű és árának megfelelő hatékony beruházás.

Fontos a sorrend

Lényeges, hogy az engedélyhez kötött helyek biztonságosságát meggondoltan, rutinosan alapozzuk meg. Az első ellenőrizendő gáz az oxigén; a levegő oxigéntartalma 19.5 és 23 térfogatszázalék között kell legyen. Egy kicsivel kevesebb oxigéntartalom is csökkenti a dolgozó koncentrálóképességét. Sokkal kevesebb cselekvésképtelenséget okozhat, lényegesen kevesebb halált - pillanatok alatt. Másrészt túl magas oxigéntartalom könnyen tüzet okozhat.

Ott, ahol az oxigéntartalom kisebb, mint az alsó határ, ventillátorra van szükség. Ahol erre nincs lehetőség, a dolgozónak más módon kell biztosítani a friss, tiszta levegőt. Következő a éghető gázok ellenőrzése. Legtöbb gáz éghető, de vannak gázok, pl. szénmonoxid, hidrogén szulfid, melyek jóval a gyulladási szint alatt mérgező hatásúak. Ezután a szénmonoxid és hidrogén szulfid ellenőrzése következik, végül vizsgáljuk meg, hogy jelen van-e valamilyen más gyanús gáz.

A gázvizsgálatok egész folyamata során a mintavétel minden szintről történjen, megfelelő hosszúságú időt rászánva, hogy a mérés valós eredményt adjon. A vizsgálati rutin ne legyen egyszer egy napi, vagy alkalmankénti esemény. A halálos esetek több, mint harmada gázmérgezésből ered, bár a helyet előzőleg bemenetre biztonságosnak nyilvánították a munka megkezdése előtti vizsgálatkor.

Valami úgy látszik, rosszul van megtervezve, mert a végzetes esetek 60%-a mentési akció közben következik be. Ez az adat azt sugallja, hogy a mentés általában spontán, reménytelen reakció, ahelyett, hogy erre kiképzett emberek jól átgondolt, pontosan végrehajtott cselekedete lenne.

A mentést még a bemenetel előtt végig kell gondolni, minden egyes helyre külön specifikálva. A mentési munka leírása nem tartalmazhat minden eshetőséget, így, bár a munkafolyamat teljes egészében átgondolt, helyt kell adni a mentési vezető alkalmankénti elbírálásának. Bármilyen helyzet is adódik, soha nem szabad olyan embernek mentésbe fogni, aki nem meghatalmazott, nem felkészített, nincs mentési gyakorlata; aki nem rendelkezik a helyzetnek megfelelő felszereléssel (mentőöv, gázérzékelő, lélegeztető készülék, stb...) vagy akinek nincs biztosítva a kívülmaradó háttere.

OSHA szerint csak olyan csoportoknak szabadna mentési munkákat végezni, akik tájékoztatva vannak a kérdéses helyen lehetségesen előforduló veszedelmekről, akik felkészültek a próbára és kellő felszereléssel is rendelkeznek. Ezen kívül azokat, akik a bemeneteleknél felügyelő szerepet játszanak, fel kell készíteni a várható és váratlan körülmények megkülönböztetésére, valamint arra, hogy felismerjék a visszavonulás pillanatát.

Emlékeztető

Csak a naiv ember fogadja el a bezárt helyek körülményeit vakon. Az egyetlen biztonságos viszonyulás Murphy törvénye szerint (ha valami rosszul mehet, az biztos rosszul is fog menni). A dolgozóknak nem szabad elfogadnia, hogy egy hely, amit biztonságosnak találtak, az örökre biztonságos is marad. Ugyanúgy nem szabad vakon elfogadni nélkül a biztonsági felszerelés megbízhatóságát. Azok a dolgozók, akik nem értik felszerelésük működését és hatását, súlyos hátrányban vannak. Jó választás, rendszeres karbantartás, odafigyelés, pontos használat hiányában a gázérzékelők hibás, megtévesztő mérési eredményeket mutatnak, a légzőkészülékek a kapacitásuk alatt működnek, a biztonsági vértek pedig halálos zárkává változnak. A beszorulási veszélyes helyeknek meg kell adni a kijáró tiszteletet.

A beszállási engedélyhez kötött helyek munkavégzési terve.

A dolgozók biztonságát a munkavédelmi szabályzatok és helyi előírások szolgálják. Minden egyes helyszínen tartani kell egy kell munkavédelmi naplót és szabályzatot.

A felsorolásnak tartalmaznia kell

a hely kockázatait, felsorolva az ismerteket és a lehetségeseket - mint pl. "a padló nagyon csúszós," vagy "a levegő minősége nagyon gyorsan változik a hirtelen változó áramlatok miatt"

minden adatot, melyekre a helyek megkülönböztetéséhez szűkség van: áramlatok, mozgó gépezetek, lehetséges szivárgási pontok stb..

felsorolást minden:

- nyitva tartandó és biztosítandó szelepről és zárról

- nyitva tartandó és rögzítendő hordóról

- más szerkezetről, melyeket biztosítani kell.

áramoltatásra, szellőztetésre vonatkozó tennivalókat, vagy más módon való biztosítást arról, hogy mindent pontosan előkészítettek a biztonságos bemenetel és munkavégzés érdekében.

a szolgálatok listáját, akikkel veszély vagy baj esetén kapcsolatba kell lépni, pontosan elmagyarázva a kapcsolatteremtés módját, valamint azt, hogy mit kell mondani a harmadik félnek.

minden olyan műszer és módszer leírását, melyet az előzetes vizsgálatokhoz és a munkavégzés folyamán használnak.

a munkaterület minden biztonsági felszerelésének helyét, ha szűkséges a közeli területekét is.

a bentlévő dolgozó és a felszínen tartózkodó kisérő minimun biztonsági felszereltségének meghatározását

a bentlévő dolgozó és a felszínen tartózkodó kisérő kommunikálásának leírását, meghatározását. (állandó látótérben tartózkodás, rádió vagy más mód)

bármely más tudnivalót, ami fontos lehet a dolgozó biztonsága érdekében. Például: azok az időpontok, amikor a bemenetel engedélyezett (napszak, hét bizonyos napja) mechanikus szellőztető berendezések, kinek, miről kell tudni stb..

Mint fent megállapítottuk, a munkavédelmi szabványok kidolgozása az, ami a dolgozót a lehető legnagyobb biztonsággal lépésről lépésre átvezeti a munkafolyamatokon, bár csak egy azok közül az elemek közül, melyeket egy átfogó beszállási engedélyhez kötött hely terve tartalmaz. A többi, mint pl. a vezetés általános megértése, a kifejezések egyértelművé tétele; a jegyzék elkészítése, leírása, minden egyes hely és a velük kapcsolatos lehetséges kockázatok felmérése; a bemeneteli engedélyek kialakítása; a dolgozók felkészítése az általános és vészhelyzetekre ugyanúgy része a tervnek.

Részlet a Pacific Northwest Pollution Controll Szövetség 1991-es találkozóján elhangzott előadásból: "Beszállási engedélyhez kötött helyek kezelési terve " Owen Boe, az EOS munkatársa Vancouver, WA.

Az OLDHAM MX 2000 multigáz érzékelô fôbb elônyei

1. Felhasználóbarát

Egyszeri gombnyomással bekapcsolható a műszer. A gombot 3 mp-ig nyomva kikapcsol a műszer.

2. Legkisebb méretű, és legkönnyebb európai gázérzékelô

méretek: 80X150X40 mm, térfogat:480 cm3, Súly: 450 gr.
A műszer viselése szinte észrevehetetlen, a munkát nem akadályozza.

3. Egyedülálló mechanikai védelem

IP védelem: IP 55/65, Burkolat Faradex-bôl készül: acélszállal megerôsített polycarbonát rázkódásnak ellenálló, magas fokú védelmet nyújt kémiai anyagokkal szemben, elektromágnes-védelem EN 50082-2 (CE 95 jelzés)

4 Egyértelmű EN 50054 -nek megfelelô leolvasási értékek

Fény- és hangjelzés figyelmezteti a használót ha az éghetô gáz koncentrációja eléri az elôre beállított ARH % értékét.

A hagyományos gázérzékelôk az éghetô gázokat és gôzöket kizárólag ARH (A) tartományban mérnek és jeleznek, akkor is ha az aktuális gázkoncentráció FRH (C) fölött van. Levegôvel keveredve a gáz hígul, eléri a veszélyes zónát. A kétértelmű mérési értékek megzavarják a felhasználót.

5. Memóriába beprogramozott 24 fajta éghetô gáz a billentyűzeten kiválasztható anélkül, hogy a készülék a kiválasztott gáznak megfelelő újrakalibrálást igényelne.

A hagyományos gázérzékelôket minden alkalommal be kell kalibrálni a mérendô éghetô gázfajtára. Ezt elmulasztva a jelzés hibás lesz, nagy veszélybe sodorva a felhasználót.

6. Toxikus gázok keresztérzékenységének önműködô kiszámítása és korrigálása

A hagyományos gázérzékelôk hamis értékeket mutatnak, ha több fajta toxikus gáz van jelen.

7. Egyedülálló technológia, legalacsonyabb energiafogyasztású éghetô gáz érzékelô

10 um platinaszem , 135 mW fogyasztás

8. Az érzékelôk nullpontbeállítása és hômérsékletkompenzációja automatikus

Meleg, ill. forró égövi országokban a hagyományos gázérzékelôk téves értékeket mutatnak a hômérsékletváltozás miatt. Pl. Ha a környezô hômérséklet 10oC-ról 40oC-ra emelkedik, ez 20% mérési eltérést okoz.

9. A 4 csatorna bármelyikét be- illetve ki lehet kapcsolni egy nyomógomb segítségével

Más készüléket általában vissza kell küldeni a szervízbe karbantartásra az érzékelôk be- és kikapcsolásához.

10. A készülékek alkalmasak az oxigén és éghetô gázok pontos mérésére

11. A jelzés feltételhez kötése fölösleges riasztás elkerülésére

Elkerülendô az átmeneti mérési értékek okozta riasztás

12. Toxikus gázoknak ellenálló éghetô gáz érzékelô

Egy héten keresztül napi 8 órán át 50 ppm-es H2S-nek kitett éghetô gáz érzékelô érzékenysége csak 5 %-kal csökken, és egy óra elteltével visszaáll az eredeti érzékenység.

13. Magas teljesítményű kénhidrogén érzékelô

Egy hónapon keresztül 50 ppm-es H2S -nek kitett érzékelô érzékenységének csupán 3 % -át veszti el, három hónap múltán is csak az érzékenység 16%-át. A H2S szenzor nem érzékeny a nyomásváltozásra.

14. Az MX 2000 minden bekapcsoláskor teljes öntesztet végez

PC-hez kapcsolva a készülék azonosítja az esetleges hibákat, javaslatot tesz a korrigálásra, jelzi a cellák elhasználódását.

Teljes önteszt a töltôrôl való levételkor

Levételkor az MX 2000 öntesztelést hajt végre az akkukat, az elektronikát és az érzékelôket illetôen. Hiba esetén egyértelmű üzenet jelenik meg a kijelzôn.

15. Az MX 2000 nagy kapacitású memóriával rendelkezik (2400 mérés csatornánként az integrálási átlag 1 mp és 15 perc között választható, ezen felül 3200 esemény)

A mért min., max., átlag, súlyozott 30 perces CSK, 8 órás MAK értékek, hisztogrammok, esetek tárolása megjelenítése.

16. Készenléti hang- és fényjelzés minden X másodpercben

Jelzéssűrűség 1 mp fölött szoftverből beállítható. (Őrjárat funkció bekapcsolásával is beállítható 1-60 percig)

17. 30 eseményazonosító

Lehetôvé teszi a helyek azonosítását, az eltöltött idô meghatározását és a lehetséges gázveszélyek felismerését. Az adatok és hisztogrammok átvihetôk számítógépre, vagy kinyomtathatók.

18. Automatikus nullapont beállítás a töltôbôl való kivételkor (opcionális)

19. Jelszó-védés PIN kóddal (Személy Azonosító Szám)

A memóriában tárolt súlyozott CSK és ÁK határérték PIN-védett az illetéktelen vagy helytelen használat, illetve a MAK és a CSK-érték megváltoztatásának megakadályozására.

20. Mért maximum és minimum értékek memórában tárolása

A tárolt értékek kiírathatók.

21. Mérôeszközként vagy detektorként használható (gas=van gázveszély good=nincs gázveszély)

22. Windows alól működô szoftver

23 Gyorstöltôre integrált komputeres interface csatlakozó

A töltô maximum 5 órán belül teljesen feltölti az akkukat, majd átkapcsol csepptöltésre.

Az MX 2000 folyamatosan a töltôn hagyható.

24 Önműködô nullpont beállítás és kalibrálás

Nincs szűkség (potméter állító) csavarhúzóra, a kalibráló gáz befecskendezésekor a szoftver önműködôen kalibrálja a cellát.

Jelenlegi ismereteink szerint az Oldham műszerek egyedülálló tulajdonsága, hogy a mért értékeket, eseményeket eltárolják a memóriában, majd késöbb computerrel és printerrel összekapcsolva kész jegyzőkönyvet printelnek ki hisztogrammokkal és idő szerint rögzitett eseményekkel.

Az MX 2000 a legkorszerűbb, legmagasabb színtű technológiával bíró gázérzékelô. Ennek ellenére az MX 2000 könnyen kezelhetô és egyszerű használatú műszer. Egyszóval felhasználóbarát.